2016. február 13. Farsang, farsang, farsang
A farsang idén már más volt, mint a régi. Mert idén már az osztálynak egy műsort kellett előadni egy csapatként. Láttam az összedolgozást az osztályban. MINDENKI GYŐZNI AKART! Köztük én is.
(Balassa Benedek 5.)
Reggel segítettem bepakolni a termet, a győzelmünk termét. De nem hiába, mert nyertünk. Ez olyan volt, mint az elsős tisztasági verseny. Felbukkantunk, és meg is nyertük. A torta maga finom volt. De a krém nekem nem ízlett. Nem lepődtünk meg, mert már éreztük, tudtuk, hogy nyerni fogunk. Én ütöttem le az őrt. És hősiesen mutattam meg a közönségnek a telefonját. A rablótársaim megmutatták az aranyat és nagyon tetszett. De akkor jött a fordulat. Hogy azt a takarítónőt (Angelikát) nem vettük észre. Vakok voltunk. És kiket hívott volna ki, ha nem a tekeseket (Szabi,Zsolti,Peti). Két társamat megsebeztek, és engem lefegyvereztek. A mentősök (Marika néni, Jázmin,Anaszt,Lili,Szimi) gyorsak voltak. De végül nem mi, hanem az a takarítónő gazdagodott meg. És vége lett. A tombolán sajnos nem nyertünk semmit, de egyet igen. Egy tortát.
Este már nem maradtam ott, mert fáradt voltam. És ez volt az első nagy győzelme az osztálynak a farsangon.