Kedves Erzsi!
37 évvel ezelőtt fiatal érettségizett lányként lépted át az iskola küszöbét. Ismerve téged úgy gondolom, nagy lelkesedéssel vetetted bele magad a tanításba. Tanár szerettél volna lenni de, a sors úgy hozta, hogy tanító lettél.
Mélyen érző, alázattal bíró tanító, aki sok-sok évtizedeken keresztül magára vállalta azt a felelősséget, amellyel a felnövekvő nemzedékek oktatása-nevelése jár. Tőled megtanultuk, hogy a tanítás az nem csak munka, hanem életre szóló hivatás.
Rendületlenül hittél abban, hogy minden diákban van valami értékes és nekünk, pedagógusoknak az a dolgunk, hogy ezt minden tanítványunkban megtaláljuk és fejlesszük. Naponta találkozhattunk pozitív életszemléleteddel, szeretet sugárzó egyéniségeddel. Szakmailag sokat tanulhattunk és tanultunk is tőled. Sokszor adtál tanácsot, segítettél a problémák megoldásában. A németes kolléganők nevében szeretném megköszönni a gyönyörűen katalogizált tananyagot, amit örökül hagytál ránk.
Remélem, te is jól érezted magad közöttünk, hiszen ennyi év elteltével, rengeteg szép emlék köt össze bennünket.
.Köszönjük a sok dicsőséget, amit iskolánknak szereztél: a versenyekre felkészített gyerekek tucatjait, a szép eredményeket. Köszönjük, hogy jó példával jártál, elöl.
Kányádi Sándor/Kaláka: Távolodóban |
Sok bemutató órán láttunk tanítani, gyerekkel bánni, lelkesen dolgozni, önfeledten nevetni. Önzetlenül segítettél mindenkinek, bármilyen kéréssel fordultunk hozzád. Te soha senkinek nem tudtál nemet mondani.
Magam és minden munkatársam nevében köszönöm, hogy iskolánk történetében követendő értékeket alkottál. Köszönjük az elmúlt 37 év minden nagy pillanatát, minden pici mozzanatát és minden vidám napját. Sok szeretettel búcsúzunk Tőled, kívánunk, hosszú, tartalmas nyugdíjas éveket, erőben, egészségben.
Arany János soraival köszönök el tőled.
„Élj soká és legyen élted,
Mint derűs nap, tiszta, víg,
Mely piros hajnalból támad,
S ismét abban áldozik.”
Nyugdíjba vonulásod alkalmából pedagógiai munkásságod elismeréseként szeretném átadni a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Indoklásként a következőket írtam:
Sok-sok éven át alsós munkaközösség vezetőként segítetted az iskolánkban folyó pedagógiai munkát. Sokat tettél a német nemzetiségi oktatásunk magas színvonalának megvalósításáért. Tanulóid minden évben sikeresen szerepeltek a német nyelvi versenyeken. Számtalan diákunk neked köszönheti, hogy biztos nyelvtudással hagyta el az iskolát, amire a későbbi tanulmányai során építhetett. Itt szeretném elmondani, hogy egyik volt tanítványod a napokban azt mesélte nekem, hogy az osztályában németből ő tud a legtöbbet, ami természetesen a te érdemed is.
Szeretettel foglalkoztál a hátrányos helyzetű tanulókkal. A gyerekekben mindig megkerested a pozitívumot, amit azután arra használtál fel, hogy megszerettessed önmagad és a német tantárgyat.
Nagy lelkesedéssel, töretlen munkakedvvel segítetted a pályakezdő pedagógusokat.
Pozitív életszemléletet sugárzó közösségi ember vagy, aki mindig arra törekedtél, hogy a diákoknak, szülőknek, munkatársaknak, örömöt szerezzél.
Hergert Antalné (Marika)