2014. 02. 06. Bandicz Bálint Barnabás: A tél vége

Midőn közeledünk a tél vége felé, inkább csúszósak az utak, és mindent jég borít hó helyett. Az ötödik osztály nyertes hóembere most csupán egy kisseb jeges hókupac, mely trófeaként őrzi a sok hó és hideg kellemes időszakát. ( Persze, hogy ez az időszak kellemes volt az csak a közvélemény, amivel jómagam nem értek egyet ez esetben) Mostantól nagyon gyorsan fog olvadni a hó és melegedni a levegő, legalábbis remélem. A gyerekek most is hátul csúszkálnak és”hógolyóznak”. Ez alatt a hógolyózás alatt ismét egy kisebb csatatérré alakul át az udvar, vagy ahol éppen a „szörnyű háborúk zajlanak”. Mindenesetre ez a csúszkálás veszélyes is lehet. Egyik barátom például beverte a fejét. Én személy szerint utoljára harmadikban próbáltam meg csúszkálni hátul, de mivel arról is rossz élményeim és emlékeim vannak, ezért már egyáltalán nem játszom ilyet. Néha egy kicsit kínosnak érzem, hogy én egy harmadikban történt baleset miatt félek újra csúszkálni, mikor kis elsősök csúsznak, esnek, és mégis mindig újrakezdik, szó nélkül. De hát mindenkinek vannak hóbortjai. Lehet, hogy holnapra már egyáltalán nem lesz jég sehol, persze az én szavamat nem kell aranynak venni. Mindenesetre remélem gyorsan vége lesz, és hamar jön a tavasz.