2016. szeptember 09 Történelem örömóra (Középkori életképek)

Amikor egyszer végzünk egy anyaggal akkor, hogy kiengeszteljen minket a tanár néni, tartunk egy örömórát. De kezdjük is előröl, úgy lett örömóra, hogy elmaradt egy énekóránk, de utána azt az egy énekórát bepótoltuk egy törivel.  Előtte kiosztotottuk a szerepeket: Zsolti és én voltunk a lovagok, Szabi a bíró, Peti az orvos, Jázmin és a Krisztián volt a földesúr és a felesége, többiek a nép.
Az első jelenet az orvosos volt, szerencsétlen betegek olyan gyógymódokat kaptak, hogy nem győzték bírni gyomorral, így is volt bajuk, de most az orvos rátett még egy lapáttal. Bálint az olyan hitelesen játszotta a beteget, hogy már majdnem elhittük neki, de a többiek sem voltak rosszak. Ezután jött a földesúr és a felesége , mindenfélét kértek a néptől  pl.: friss tejet, gyapjút, húst, edényeket (még a hóhér sem olyan kegyetlen, hogy kifossza a falusiakat, de ki tudja). Ezután jöttünk mi, a bíró elé kellett kísérjük az elítélteket. Nehezen, de odarángattuk az embereket, az egyik nagyon csökönyösen nem akart jönni, az egyik ujját levágtam, utána úgy kellett visszafogni. A bíró: az iskolában nem lehet olyan szigorú tanárt találni, mint ő.  Szegény ember, akit odahúztunk, nem volt elég, hogy az egyik ujja hiányzott, még börtönbe is ment. Aztán csinált rólunk a Dénesbá egy képet, és ennyi volt. Részemről ez egy jó örömóra volt, mindenki szépen játszott, jól csinálta a szerepét. Én már várom a következőt.

tutorial lightbox jqueryby VisualLightBox.com v6.1