2011. Február Uszodában Pécsváradon (2 változat)
Szerdán tanítás után uszodába mentünk. A buszon Izabel mellett ültem. Feked után láttunk egy cicát az út mellett. Az erdőben minden fehér volt.
Amikor odaértünk, kiszálltunk és bementünk az épületbe. Anita néni fizetett a pénztárnál, Gyuszi bácsi pedig megmutatta, hogy hol vannak az öltözők. Az öltözőben egy kicsit sötét volt, mert az egyik lámpa nem égett. A fürdőruhám csíkos volt. Miközben a medencék felé mentünk, arra gondoltam, hogy biztos jól fogunk szórakozni. Izabellel a mély vízben ugráltunk. Úszás közben úgy éreztem, hogy egyre hidegebb a víz.
-Izabel, szerinted is hideg a víz?- kérdeztem.
-Igen, én is fázom egy kicsit!- mondta ő.
Anita néni azt mondta, hogy azért fázunk, mert nem mozgunk. Azt találtuk ki, hogy versenyezzünk Izával.
-Vigyázz, kész rajt!- kiabálta a tanár néni. Kettőször versenyeztünk.
-Még mindig fáztok?- kérdezte.
-Igen csak most már el is fáradtam!- mondtam. Még egy kicsit fürödtük. Egyszer csak lemerültem a víz alá. Amíg lent voltam körül néztem: a víz nyugodt volt, és kék. Utána kiszálltam, és megtörölköztem. Már nagyon fáztam.
Nemsokára Anita néni szólt, hogy mehetünk öltözködni, és hajat szárítani. Mielőtt elindultunk, a kijárat előtt volt egy nagy polc, ami tele volt kártyákkal. Vettünk pár darabot és elindultunk haza. Nagyon tetszett az uszoda. Kellemesen elfáradtam.
Baumgartner Margaréta
|
|
(A fotók egy korábbi pécsváradi uszodalátogatás alkalmával készültek.)
|
Német óra után ebédeltünk és anyukám elvitte a táskámat. Margarétával kimentünk az udvarra és már indultunk is Pécsváradra Út közben láttunk egy cicát és a halastónál vaddisznókat.
Nemsokára megérkeztünk. Kiszálltunk a buszból, és bementünk az uszodába. Ameddig Anita néni odaadta a pénzt a pénztárosnak, mi mentünk átöltözni. Nagy küszködéssel felhúztuk az úszósapkát és elmentünk úszni. Nagyon hideg volt a víz, nem mertem bemenni, de azért is bementem. Nagyon jó volt, játszottunk, beugrottunk a vízbe, és még labdáztunk.
Észrevettem, hogy margarétának lila lett a szája. Odamentünk egy fém karikához, amiből meleg víz szokott kijönni, de most nagyon hideg jött ki belőle. Odamentünk a tanár nénihez és ő azt mondta, hogy labdázzunk. Ugráltunk, meg minden, de akkor is fáztunk. Akkor azt mondták, hogy ússzunk versenyt a víz alatt. Úsztunk egy kicsit, a végén már nagyon fájt a kezem. De hiába, még mindig fáztam.
Aztán meg kellett szárítani a hajunkat. Az én hajam úgy nézett ki, mint valami szőrcsomó, a Margarétáé szintén. Átöltöztünk, ittunk egy kicsit, és már indultunk is.
Szerintem jó volt ez a nap, csak nagyon hideg volt a víz.
Katzenberger Izabel
