2017. 06. 15. Egész nap ballagás :)

KEDVES NYOLCADIKOSOK!

"Nemes szép élethez nem kellenek nagy tettek, csupán tiszta szív és sok - sok szeretet." - mondta Pázmány Péter.

Erről az idézetről az jut eszembe, ahogy ti a nálatok fiatalabb gyerekekkel bántatok. Igaz barátságok szövődtek az évek során: Lóri és Domi, Réka és Jázmin, Tita és Szimi, Barnabás és a hatodikos fiúk között. Együtt énekeltetek az énekkarban, együtt fociztatok péntek délutánonként és sokat beszélgettetek az iskola udvarán az iskolabuszra várva. A kisebbek felnéztek rátok és ti segítettétek őket. Legyen ez példa az itt maradó diákok számára!
Sok - sok élmény kovácsolta közösséggé osztályotokat. Terike nénivel voltatok először kirándulni Geresdlakon, ahol találkoztatok egy bácsival, akinek csodabotja volt, volt benne pálinka, telefon, gyógyszer, emlékeztek? Majd Dénes bácsival Óbányán jártatok, ahol a túrázások mellett megtanultatok paprikás krumplit főzni. Dénes bácsi felfedezte, hogy színészi tehetség az egész osztály, majd ezt a felsőben Kriszta néni tovább fejlesztette.
Minden Ki mit tud?-on színdarabbal szórakoztattatok minket: Bolondos legény, A pletykás asszonyok, A buták versenye, Döm dö döm. Sok - sok iskolai területi, megyei és országos versenyen vettetek részt. Ezekre Detti néni, Mari néni, Kriszta néni Dénes bácsi és Gyuszi bácsi készített fel titeket.
Közületek mindenki tehetséges valamiben:
Lóri technikusként kinevelte az utánpótlást, ő felelt az erdei iskolákban a tábortűzért.
Réka kísérte az énekkart gitárral, énekeivel színesítette minden műsorunkat. Képviselte iskoláját számos német és magyar versmondó versenyen.
Vani szerénysége és kedvessége nélkülözhetetlen volt az osztálybulikon és az erdei iskolában.
Gáborra mindig számíthattunk, ha megszerelni, szétszerelni, vagy megjavítani kellett valamit.
Tita és Ági gyönyörű hangja számos műsort tett széppé. Gondoljunk az 56-os műsorra, vagy március 15-re.
Szabi mindig segítőkész volt és gyakran megnevettette az egész osztályt, sőt még minket tanárokat is.
Erik minden sportversenyt megnyert az utóbbi években: futás, váltófutás, számháború.
Dalma és Bogi gyönyörű rajzai örökre itt maradnak az oszlopokon és a suliújságokban.
Vivien színészi és versmondó tehetsége itt bontakozott ki nálunk. Az is kiderült, hogy jól készít kisfilmeket, ppt-ket.
Barnabás szavalatai, prózamondásai, stand up délutánjai felejthetetlenek.
Hetti harmonika játékával szórakoztatott minket, több matematika versenyen részt vett, és ő volt az osztály fodrásza.
Rátok mindig számíthattunk, ha például Szebényben az öregeknek műsort kellett adni, vagy szemetet kellett szedni. Sohasem mondtátok, hogy nincs kedvünk, nem érünk rá. Ezt a lelkesedést vigyétek tovább a következő évekre is.

Azt kívánom nektek, hogy az új iskolátokban is találják meg az értékeket bennetek és szeressenek úgy, ahogy mi szerettünk itt titeket! (Anita néni, igazgató)

Kedves Kriszta néni! Ötödikben nem gondoltuk volna, hogy egyszer parancsolgató harsány nyolcadikosokká válunk, akik minden reggel ballagásra próbálnak, és már nagyon unják. De itt vagyunk, mert elrepült ez a négy év, és eljött az ideje a köszönetnyilvánításnak. Eleinte egyébként nagyon nehéz volt az irodalom és a nyelvtan is, és kínai a hozzáfűzött szöveg. Ma már egy spondeus, vagy hasonlítóhatározó meg se kottyan nekünk. Hogy miből áll egy teadélután, alsósként el se tudtuk képzelni. Ma mi rakjuk össze a programot. Régebben a népmese napjára készített előadás volt színészi képességeink netovábbja, ma az ötvenhatos forradalomra készült megemlékezés. És igen, suliújságot írunk, sulidiszkókat rendezünk, vagy segítünk a kisebbeknek, és az osztály közössége teljesen helyén van, attól függetlenül, hogy itt senki se százas. A felsoroltakat mind magának köszönhetjük, a hozzáállásának, és megrendíthetetlen nyugalmának, mikor olyan hülyeségeket csináltunk, vagy mondtunk, amit még mindig próbálunk elfelejteni, és persze bármikor hajlandóak vagyunk letagadni. Búcsúzik a nyolcadik osztály.(Bandicz Bálint Barnabás, búcsúzó nyolcadikos)

div lightbox jqueryby VisualLightBox.com v6.1